Kifizetődő-e a „mindenes” ügyvédkedés, és ha igen, miért nem? Dr, Konkoly Ritával beszélgettem szakértői sorozatom második részében arról, hogyan függ össze az ügyvédmarketing az önismerettel, mit értékelnek az ügyfelek a weboldalunkon, és kitértünk arra is, hogyan lehet önazonosan kommunikálni az online térben. Tartsatok velünk!
Dr. Konkoly Ritával beszélgettem szakértői sorozatom második részében arról, hogyan függ össze az ügyvédmarketing az önismerettel, mit értékelnek az ügyfelek a weboldalunkon, és arra is kitértünk, hogyan lehet önazonosan kommunikálni az online térben.
B.R: Mit gondolsz a „mindenes ügyvédségről” – amikor egy ügyvéd bármilyen ügyet elvállal, amivel megkeresik?
K.R: Nem probléma, ha nem egyetlen szakterületre specializálódunk, hiszen van, akinek az okoz örömet, ha egyszerre több jogterülettel foglalkozhat. Nagy a különbség viszont aközött, hogy valaki egyszerre több jogterülettel foglalkozik, és aközött, hogy mindegy milyen ügy kerül eléd, elvállalod.
Meg kell tanulnunk nemet mondani és delegálni, így tudjuk felszabadítani az időnket és az energiánkat.
Tegyük fel magunknak a kérdést: tudunk akkor hatékonyak lenni, ha egyedül viszünk 12 különböző jogterületet? Mert mindenki a saját életének a szakértője: saját magunk látjuk a hétköznapjainkat, hogy mit engedhetünk meg, mi az, ami még belefér, mennyi a teherbírásunk.
Érdemes azonban megnézni, hogy melyik terület megy nehezebben, melyikkel töltünk több időt, mennyi stresszt okoz adott ügytípus. Szerintem sokkal korrektebb az, ha valaki tudja azt mondani: nekem nem ez a szakterületem, de szívesen ajánlok mást, aki tud az ügyfélnek segíteni. Az őszinte kommunikációt az ügyfelek is meghálálják.
B.R: Még marketing-jogi gyakornok koromban szerveztem az ügyvédi iroda csapatépítős eseményét, akkor találtam rá Dr. Neszmélyi Emilre, aki praxis és család mellett megmászta az Everestet. Gyakorlatilag létrehozott egy önjáró ügyvédi irodát, hiszen egy-egy expedíció esetén hónapokra kieshetsz a munkavégzésből. Extrém példa, de bennem akkor fogalmazódott meg, hogy lehet önjáró ügyvédi irodát létrehozni, üzemeltetni.
Készítettem felmérést az ügyvédek körében, hogy mi volt az, amit jó lett volna hallgatóként előre tudni az ügyvédi pályával kapcsolatban, visszatérő elem volt a marketing és a vállalkozási ismeretek. Hogyan lehet felépíteni egy ügyvédi praxist anélkül, hogy ezekről tanultunk volna az egyetemen?
K.R: Persze, hihetetlen nehéz dolguk van, hiszen az elmélet és a gyakorlat teljesen különböző dolgok. Ügyfélkört kiépíteni, irodát működtetni, betanítani a gyakornokokat, jelölteket, a fluktuáció miatt újra és újra elölről kezdve, vállalkozói ismeret hiányában óriási stresszfaktor.
Ki kell tapasztalnunk, hogy hogyan szeretünk dolgozni, inkább egyedül, vagy csapatban? Mi az, amit delegálnom kell, mi az, amit magam is meg tudok csinálni?
Tanulnunk kell azt is, hogy nem kell mindent egyedül vinnünk a hátunkon – kérhetünk segítséget külső szakértőktől és kollégáktól is.
B.R: Marketing szempontból is sokkal nehezebb egyedülálló weboldalt, kommunikációs stílust adni egy ügyvédnek akkor, ha rengeteg területtel foglalkozik egyszerre, sőt, nehéz a jelenből a jövőbe tekinteni: rendben, hogy most inkább xy típusú ügyeim vannak, de milyeneket szeretnék? Mi az, ami nem megterhelő, és még a matek is kijön?
Ezért amikor a weboldallal kapcsolatos megbeszélésen vagyunk, általában két kört rajzolunk, és felosztjuk őket: egyet, hogy milyen ügyeket vállalnak jelenleg, és egy másikat, amivel a jövőben valóban szeretnének foglalkozni. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal könnyebb így pozicionálni magunkat.
Volt egy olyan ügyfelem, akivel úgy kezdtünk el együtt dolgozni, hogy már csak élesítésre várt a weboldala, ám rájött, hogy nem is azzal szeretne foglalkozni, amit az oldalon kiemelten kommunikáltak. A második kör felosztásánál „esett le”, hogy mi igazából az irány. Lehetett érezni, hogy ott óriási súlyt vettünk le a válláról.
K.R: Ha belül rendet raksz, sokkal könnyebb kifelé kommunikálni a céljaidat!
Fontos, egy ügyvéd hogyan tud kapcsolódni a saját jogterületeihez: van, akit elborzaszt a családjog, mást nem zavar, megoldja az ügyeket. Nincs jó vagy rossz terület, de tudnunk kell magunkról, hogy mi az, ami fekszik nekünk.
Alapvetően kiégni bármiben lehet, abban is, ha imádjuk a munkánkat. Minden attól függ, vannak-e feltöltési pontjaink, meg kell találnunk az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Ebben tudnak segíteni a kollégák, nem feltétlenül kell egy irodába tömörülni: szerintem érdemes konkurencia helyett partnerként tekinteni egymásra.
B.R: Mit gondolsz, mit kell hangsúlyozni egy ügyvédi weboldalon, hogy az ügyfelek kapcsolódni tudjanak hozzá? Sokan a diplomaminősítésükkel kezdik a bemutatkozásukat.
K.R: Minden ügyvéd maga dönti el, hogy mennyire engedi közel magához az ügyfeleit, mit kommunikál magáról kifelé. Az azonban bizonyos, hogy kapcsolódni az emberi oldalunkhoz lehet, nem a diplomaminősítésünkhöz. Mennyire vagyunk szimpatikusak, megjelenünk-e fotóval a saját oldalunkon, milyen stílusban írunk a munkánkról?
Rendkívül fontos, hogy szakmailag kompetensek legyünk, de a kommunikáció éppolyan fontos.
B.R: Egy másik kedvenc példám: volt egy ügyvéd, aki az egyik megbeszélésünkön kifakadt: „De Réka, fogalmam sincs, hogy én mitől vagyok más, mint a többi 12 ezer ügyvéd!”
Előre meghatározott kérdéssorom van az ehhez hasonló helyzetekre, hiszen a weboldalt úgy építjük fel, hogy egyértelmű legyen a pozicionálás: nem csak a „leendő ügyfeleknek” szól, hanem minél részletesebben meghatározott ügyfélkörnek. Így történt ez most is, végül kiderült hogy „semmi komoly”, csak nemzetközi ügyfélkörrel büszkélkedhetett az ügyvéd, ami persze az oldal kinézetétől kezdve a szövegen át mindent befolyásolt.
Mindig megkérdezem, hogy mit mondanak a munkádról az ügyfelek, milyen visszajelzést kapsz? Persze a szigorú kamarai szabályok miatt nem írhatjuk ki névvel, ki mit mondott, de már alapból megvannak azok a hangsúlyok, amit az ügyfél fontosnak talál, az ügyvédnek pedig általában „alap”. Volt olyan, aki teljesen ledöbbent ezen a kérdésen, és annyit mondott, soha nem szokta megkérdezni.
K.R: Hányan vannak így, hogy elképesztő minőségben végzik a munkájukat, és alapvetőnek gondolják azt! Igenis szükség van visszajelzésre a munkánkról.
Ez nem jön magától, érdemes gyakorolni: kezdjük el figyelni, mikor kapunk egy olyan mondatot, hogy „nahát, ez tök jó! Köszi!” Ott kell bekapcsolni.
Szoktam mondani az ügyfeleknek, hogy legyen bókmappájuk: figyeled a visszajelzéseket, amikor elismernek, amikor megdicsérnek. Ez mind rendkívül fontos külvilágból érkező visszajelzés. Érdekes, hogy sokszor nem is tudunk mit kezdeni a dicsérettel.
Azt is gyakran szoktam kérdezni, hogy vajon tényleg nem dicsérnek minket, vagy inkább nem vesszük észre?
Néha érdemes megállni és büszkének lenni arra, hogy mit adunk az ügyfeleknek, hiszen a legnehezebb élethelyzetekben vagyunk mellettük, hogy segítsük őket.
Dr. Konkoly Rita weboldalát itt érheted el.
Kitűnnél a 12 ezer magyar ügyvéd közül? Beszéljünk.